hirek
kiállítás BTM 2006
családfa
céhes hagyományok
családtagok
kortás muvészek
írások
filmek
térképek
csatlakozó honlapok
vendégkönyv
kapcsolat
tamogatok

BUDAPESTI S?TA

A Giergl-Györgyi család emlékei (A szöveg elsõ változata az 1998. április 25-én tartott Giergl családi találkozóra készült a családtagok számára. 7. bõvített változat.) Ha valaki repülõgépen érkezik Budapestre, a városban elsõként Ferihegy nevével találkozik. Kevesen tudják azonban, hogy Ferihegy Mayerffy Ferenc (1776-1845) sörgyárosról kapta a nevét, akinek ezen a környéken voltak birtokai, komlóföldjei. A Mayerffy sörház Pesten volt, a mai Kossuth Lajos tér területén. Az Országház épületének építkezéséhez a Mayerffy családtól vették meg a telket a 19. század végén. A Mayerffy család rokonságban volt a Giergl családdal: a család egyik tagja, Mayerffy Béla, a magyar történelemben mindenki által ismert nevû Pillvax Károly (mh. 1849) kávéház-tulajdonosnak, és a festõ Györgyi (Giergl) Alajos (1821-1863) nõvérének, Giergl Mária Teréziának a lányát, Pillvax Máriát vette feleségül.

A Giergl-Györgyi család pesti polgárcsalád, amelynek elsõ ismert õse, Martin Giergl szabómester, a családi hagyomány szerint Tirolból származott ide az 1720-as években, a III. Károly idejében történt nagy betelepítések alatt. A család tagjai közel százötven évig németnyelvû polgárként éltek a többségében német polgárságú Pesten, de érzelmeikben, kötõdéseikben egyre inkább magyarrá váltak. Martin Giergl fiai, unokái is még megmaradtak a szabómesterségnél, egyik unokája, Franz azonban már céhmester, pesti polgár, és a száz választott polgár közé is beválasztják.A család több tagja a múlt század elején a pesti piaristáknál diákoskodott, így Giergl Alajosnak, az ötvösnek öccsei, köztük Ignác, a késõbbi üveges, Giergl Henrik apja, és Károly, a késõbbi kártyafestõ, akinek fiai, István és János, ugyancsak jónevû kártyafestõk lettek. Közülük Ignácot az elsõ évben Germanus-ként, a késõbbi években már Hungarus-ként, öccseit mindvégig Hungarus-ként jegyezték be. Giergl Henrik, a késõbbi üvegmûvész, mikor fiatalon az abban a korban kötelezõ módon vándorló mesterlegényként járja Európát, beszámol arról, milyen örömet szerez neki, ha útján valahol magyar szót hall. A szabadságharc kitörésének híre Berlinben éri, innen azonnal hazaindul, nemzetõrként is szolgál, és Kossuth Lajosért lelkesedik.

Giergl Alajos, az ötvös fia, még német néven kezdi festõi pályafutását, de a múlt század 50-es éveinek végén felveszi a Györgyi mûvésznevet. Hivatalosan majd Géza fia, az építész, magyarosítja meg nevét 1884-ben, jóval apja halála után. Egyik öccse, Victor, honvédhadnagyként küzd a szabadságharcban, s 1890-tõl kezdve nevét a "Gyõzõ" alakban használja.

A családfán lépten-nyomon ismert, és a város életének alakításában ugyancsak lényeges szerepet játszó polgárcsaládok nevére bukkanunk. Házasság révén a Giergl-rokonsághoz tartoznak Eggenberger, Lauffer és Stolp könyvkereskedõk: rokon Goszleth fényképész, akinek apja Charlotte Gierglt, Alajos festõ legidõsebb nõvérét vette feleségül. Rokonok Zitterbarth és Wieser építészek. Haliczky Antal, a Rókus kórház fõorvosa, akinek apja még telkes jobbágy volt Tokaj környékén, Györgyi (Giergl) Alajos festõnek apósa. A Haliczky család rokonságához tartozott Bene Ferenc orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki Györgyi (Giergl) Alajos és Haliczky Amália esküvõjén a menyasszony tanuja volt. Györgyi Alajos által festett arcképe az Akadémia mûvészeti gyûjteményében található. Haliczky Antal unokaöccse, Haliczky Béla pedig, aki szintén építész Ybl Miklós irodájában, Györgyi Alajos fiának, a gyermekként árván maradt Györgyi Gézának pályakezdését segíti. A rokonsághoz tartozik Marschalkó János szobrász, Giergl Hedvignek, Giergl Henrik húgának férje, a már említett Pillvax vendéglõs, a magyar és a Garibaldi-féle olasz szabadságharcban szerepet játszó Tüköry család, a Mauksch család: Mauksch ?dön Giergl Antóniát, Alajos festõ húgát vette feleségül (a Mauksch családból származott Mikszáth Kálmán felesége, Mauksch Ilona). Györgyi-Giergl Alajosnak, a festõnek Emma húga kétszer ment férjhez: elsõ férje Sartory Frigyes, bankár volt, második férje pedig Pisztóry Géza szemorvos. Ugyancsak szerepel a családfán Pattantyús-Ábrahám Géza és Szabó Gusztáv, a Mûegyetem két neves professzora, és Tormay Cécile írónõ is.

Induljunk el Ferihegyrõl, és keressük fel azokat a helyeket Budapesten, amelyek a Giergl családhoz kapcsolódnak.

Ahogy a repülõtéri gyorsforgalmi úton haladva elérjük az ?llõi utat, balkéz felé esik a Wekerle telep, melynek központi épületeit a századfordulót követõ években az ún. ??Fiatalok? építészcsoport tagjai tervezték, Kós Károly, Zrumeczky Dezsõ és társai, köztük Györgyi Dénes (1886-1961) a fõtér egyik épületcsoportját tervezte. Györgyi Dénes tervezte a Tomcsányi úti (ma Pongrác úti) iskola, és a rákospalotai iskola (ma: Károly Róbert közgazdasági szakiskola) épületét.

Kis kitérõvel elérhetjük Zuglóban, a Kövér Lajos utcában a volt Danuvia gyár irodaházának épületét, amelyet szintén Györgyi Dénes tervezett. A Fiumei úti (Kerepesi) temetõben a kerítés melletti kriptasoron, Arany János sírjával szemben van az Eggenberger és Wieser család sírboltja. Ide temették a fiatalon, 42 évesen meghalt Györgyi Alajos festõmûvészt, anyósa családjának ?? feleségének, Haliczky Amáliának édesanyja Wieser Mária volt, a Pest városának több kitûnõ építészt adó Wieser család tagja ?? sírboltjába. Haliczky Amália koporsóját is áthozatták szüleim ide 1945 után a Farkasréti temetõbõl. A sírbolt szerepel a Fiumei úti temetõ térképén is. A sírt néhány évvel ezelõtt szépen felújították, rendbehozatalát anyám, dr. Györgyi Gézáné kérelmezte a Nemzeti Panteon Alapítvány pályázatán. Ebbe a kriptába temettük el 1998 elején Ferenc bátyámat.

A Kerepesi temetõ közvetlen szomszédságában mûködött a Ganz vagongyár. Itt dolgozott évtizedekig Zámor Ferenc, akinek leánya, Zámor Magda, dr. Györgyi Géza röntgenológus orvos felesége, a Györgyi (Giergl) család történetének feldolgozója lett. Zámor Ferenc nevéhez fûzõdik a Ganz vagongyár számos sikeres motorvonat terméke, így a 30-as években épített Árpád sínautóbusz, és az egyiptomi, illetve argentin exportra gyártott motorvonatok. Neve szerepelt a Millenáris parkban, 2000-ben rendezett ??Álmok álmodói ?? világraszóló magyarok? kiállításon is. 

Tovább haladva a Városliget felé átmegyünk a Városligeti tó hídján: korlátját, lámpáit Korb Flóris és Giergl Kálmán (1863-1954) tervezte. Korb és Giergl tervezte 1896-ban a millenniumi kiállítás több pavillonját így az ún. aranykönyv pavilont, amelyben a kiállítás Giergl Kálmán által tervezett vendégkönyvét helyezték el. ?k tervezték a Kiállítási jegyirodát, az Urikány-Zsilvölgyi Kõszénbánya Rt. és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmû Rt. pavilonját, valamint aBányászati és Kohászati Csarnok épületét. Ezeket, sajnos, a kiállítás után lebontották. A horvát mûcsarnok pavillont azonban lebontás után Zágrábba szállították, s ott újra felépítették, ma is Zágráb egyik reprezentatív épülete. A Városliget mellett, az Ajtósi Dürer-sorban található a Szent István gimnázium, ennek épületét is Korb és Giergl tervezte.A Mezõgazdasági Múzeum belsõ berendezésének, bútorainak egy részét Györgyi Dénes tervezte, aki nemcsak építésznek, hanem belsõépítésznek is kiváló volt.
Az Andrássy úton találjuk az Iparmûvészeti Múzeum "Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum"-át. Hopp Ferenc támogatta a gyermek Györgyi Gézát, aki optikus-tanulóként került a Calderoni céghez. Hopp Ferenc felismerte kiváló képességeit, tanulásra buzdította, és egyengette pályáját az építészet felé. A múzeum közvetlen közelében, a Városligeti fasorban áll az Iparmûvészeti Múzeum másik kiállítóhelye, a Ráth György Múzeum. Az épület átalakítását Györgyi Géza tervezte. Ráth György meve mellett megemlítendõ az is, hogy Györgyi Kálmánnal sok évig együtt dolgoztak az Iparmûvészeti Társulatban, több közös munkájuk is jelent meg.

Az Andrássy út és Vörösmarty utca sarkán találjuk az ún. régi Zeneakadémia épületében a Liszt Ferenc Múzeumot. Itt függ Györgyi Alajos egy nõi arcképe, mely feltételezések szerint Liszt Ferenc leányát, Wagner Richárd feleségét, Cosimát ábrázolja.

A Nagykörúton belül

A Liszt Ferenc téren a Zeneakadémia Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett épületét találjuk, mely a maga idejében vasbeton szerkezetével, modern technikai megoldásaival is figyelmet keltett. Belsõ díszítését a kortárs mûvészek legjobbjai készítették, Róth Miksa, Maróti Géza, Kõrösfõi-Kriesch Aladár és mások.

A Hajós utcában Giergl Ignác üvegesnek, Henrik apjának volt háza az 1830-as években.

Visszatérve az ?llõi útra, a klinikák között is találunk Korb és Giergl által tervezett épületeket, így az ?llõi út 78. szám alatt a Sebészeti és Belklinika, a Mária utcában a Szemészeti Klinika épületét.

Az Iparmûvészeti Múzeum kiállításain ?? így a ??Szecesszió? és a ??Historizmus és eklektika? kiállításokon is ?? rendszeresen szerepelnek Giergl Alajosnak, Szentpétery József mellett a múlt század egyik legjelentõsebb pesti ötvösének szép ezüst munkái, Giergl Henrik (1827-1871) üvegtárgyai, Györgyi Dénes és Györgyi Géza (1851-1934) belsõépítészeti munkái. Megjelenik a kiállításokon Györgyi Kálmán iparmûvész tanár (1860-1930) neve is, aki két évtizedig volt a ??Magyar Iparmûvészet? folyóirat szerkesztõje. Az 1998-ban rendezett kiállításon, mely a magyar bélyegeken megjelent mûalkotásokat mutatta be, egyaránt szerepelt Györgyi Alajos Deák Szidónia portréja, apjának, Giergl Alajos (1792-1868) ötvösnek egy ezüst cukortartója és egy, Giergl Henrik mûhelyébõl kikerült, már a szecesszió felé mutató szép üvegpohár képe. 2002-ben itt rendezték meg ??Az üveg jelentése? c. kiállítást, amelyen Giergl Henrik szép munkái mellett mesterének, a bécsi Lobmeyrnek is több reprezentatív mûvét állították ki.

A Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnoka számos Györgyi Alajos képet õriz. Ezek közül Erkel Ferenc portréját a millecentenárium alkalmára elkészült magyar történelmi állandó kiállításon láthatjuk. Széchenyi István, Erkel Ferenc, Vay Miklós báró, ?rményi József, Bezerédj István portréja, a Czóbel gyermekek (Czóbel Minka és két testvére) gyermekkori arcképe, sajnos, nem látható állandóan, csak alkalmi kiállításokon. A Múzeum gyûjteményében megtalálható Giergl Alajos ötvös sok munkája is, ezek közül az állandó kiállításon egy szép ezüst tejeslábast láthatunk.

Ha egy kis kitérõt teszünk a Petõfi híd felé, a pesti hídfõnél találjuk a Györgyi Dénes által tervezett jelenleg MOL (azelõtt Hangya) székházat.

A Kiskörútra visszatérve a Károly körút és Dohány utca sarkán a Belvárosi Színház (volt Broadway mozi, azelõtt Filmmúzeum) épületéhez jutunk el, melyet Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezett.

A Kossuth Lajos utcán az Erzsébet híd felé haladva a Ferenciek templomának barokk épületét érjük el, melynek toronysisakját a múlt században Wieser Ferenc (1812-1869) tervezte, aki Haliczky Amáliának, Györgyi Alajos feleségének volt a rokona. A templommal szemben áll a Korb és Giergl által tervezett ún. Királyi bérház, és a két Klotild palota. ?k tervezték a közelben álló Kossuth Lajos utca 10. szám alatt álló mûemlékházat is, az ún. Morlin-házat is, valamint a Luxus Áruház Vörösmarty téri épületét is.

A Régiposta utcában, majd a Váci utca 12. számú - azóta lebontott - házban volt Giergl Ignácnak (1800?-1867) üvegesmûhelye és kereskedése. Fia, az üvegmûvész Henrik naplójában eleven képet fest a múlt századbeli pesti németajkú polgárság életérõl, beszámol a nagy pesti árvízrõl, arról a pusztításról, amelyet az Pesten végzett. Az õ üvegesmûhelye és kereskedése elõször a Párizsi utcában volt, majd apja üzletét vette át. ??Magyarország iparosainak és kereskedõinek czím- és lakjegyzéke? szerint 1891-ben az ?? ekkor már özvegye, Dück Helén, és Ernõ fia által vezetett ?? üzlet a Váci utca 17. szám alatt volt. Giergl Alajos ötvösnek elõször az Aranykéz utcában, késõbb a Régiposta utcában volt mûhelye. A Váci utcában volt Lauffer és Stolp könyvkereskedése, õk sógorok voltak, mindkettejük felesége Giergl lány volt. A Lipcsébõl bevándorolt Wilhelm Lauffer az üvegmûvész Giergl Henrik húgát, Giergl Emmanuelle-t, Stolp Oszkár pedig Alajos húgát, Giergl Máriát vette feleségül. A közelben volt Goszleth István fényképésznek, Giergl Charlotte fiának mûterme is. Mindenki ismeri az egykori Pillvax kávéház nevét. A kávéház épülete ma már nem áll, de a vendéglõben, amely most a Pillvax nevet viseli, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kis emlékkiállítása õrzi az egykori kávéháznak és gazdáinak tárgyi emlékeit.

Györgyi Dénes tervezte a közeli Szomory Dezsõ téren álló Danaidák kútjának, Sidló Ferenc alkotásának kerek medencéjét és vízköpõit.

A Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez érkezünk. Az Akadémia képtárában, melyet az épület renoválása óta a nagyközönség is látogathat, ott függ a múlt századbeli akadémikusok arcképei között Bene Ferencnek (1775-1858), a neves orvosdoktornak Györgyi Alajos által festett arcképe. Bene Ferenc maga is a Giergl-rokonsághoz tartozott, Györgyi Alajos anyósának, Wieser Máriának volt az unokatestvére. Györgyi Alajos egy másik festménye, a ??Fájdalmas Szûz Mária? a közeli Szent István Bazilikában függ. (A hívek, sajnos, nem láthatják, mivel a festmény a templom oldalfolyosóján található.)

A Kossuth Lajos téren áll Pásztor János mûve, II. Rákóczi Ferenc lovasszobra, melynek talapzatát Györgyi Dénes tervezte. A talapzat ??Cum Deo pro patria et libertate? feliratából az 50-es években eltüntették a ??Cum Deo? részt, ezt csak 1989 után tették ismét láthatóvá. 1956 október 25-én e körül a szobor körül holtak és sebesültek százai hevertek, a parlamenti vérengzés áldozatai. November 4-e után sietve javították a talapzat sérüléseit, talán azért is, hogy ne legyen látható, milyen irányból csapódtak be a golyók.

Az Országház Vadásztermében függött a közelmúltig Györgyi Alajos ??Vadásztársaság a Gerecse hegységben? c. képe, a Nemzeti Galéria letétjeként .

Innen kissé északabbra találjuk az Elektromos Mûvek Honvéd utcai bérházát, melyet a mellette álló, eredetileg transzformátorépületnek készült épülettel együtt Györgyi Dénes és Román Ernõ tervezett. A transzformátorépületet a közelmúltban irodaépületté alakították át.

A budai oldalon Térjünk vissza a Lánchídhoz, ezen keljünk át Budára. A hídfõket õrzõ oroszlánok szobrásza Marschalkó János (1811-1877) volt, Giergl Hedvignek, Giergl Henrik nõvérének, Giergl Ignác üvegmûves lányának a férje. Aki a ?? még egyes útikönyvek által is terjesztett ?? legendával szemben egyáltalán nem lett öngyilkos, amikor valaki azt találta mondani, hogy az oroszlánoknak nincs nyelve. A budai hídfõnél ma is megtalálható két címeres fém dombormû, melyet Marschalkó mintázott, latin nyelvû feliratuk: ??Servare intaminatum? (Szeplõtelenül megõrizni) és ??Deus pro nobis quis contra nos? (Ha Isten velünk, ki ellenünk). Marschalkó János ükunokája Márkus Judit, Györgyi Ferencnek, Györgyi Alajos dédunokájának lett a felesége, az õ házasságkötésükkor két Giergl-utód házasodott össze. Gyermekeiknek, Saroltának és Borbálának így apai és anyai ágon egyaránt vannak Giergl õsei.

Budára átérve induljunk elõször dél felé. A Mûegyetem Hauszmann Alajos irodája által tervezett épületcsoportjának építését éveken keresztül Györgyi Géza irányította. A Fehérvári út és Móricz Zsigmond körtér sarkán álló íves épületsor szélsõ épülete Györgyi Dénes tervei szerint épült.

A körtér közelében, a Karolina út 34-ben élt hosszú évekig Györgyi Géza építész, unokahúgának, Lindner Ernõné Györgyi Margitnak családjával együtt.

?szak felé haladva a Döbrentei utca 10 alatti ház kapualjában emléktábla jelzi, hogy ebben a házban lakott Hauszmann Alajos. A házat sajátmaga számára tervezte, az épületet a Kulturális ?rökségvédelmi Hivatal mûemlékké minõsítette. Ebben a házban lakott Györgyi Géza építész is, Hauszmann Alajosnak sok éven át munkatársa; legfontosabb munkáiban, a budai Vár, a Mûegyetem építésében helyettese. Késõbb ugyanitt lakott Györgyi Dénes is családjával 1944-ig.

Nem messze innen, a Gellérthegy oldalában, az Orom utca 18/a. alatt található egy Györgyi Dénes által tervezett többszintes családi villa.

A Várhegyen, az egykori királyi palota épületegyüttese, melyben ma a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár helyezkedik el, csak kevés emlékeztet a Hauszmann Alajos és Györgyi Géza által a századfordulón tervezett palotára. Egy percre visszaemlékezhetünk a Várban lezajlott utolsó magyar királykoronázásra is, IV. Károly 1916-ban történt megkoronázására. Ennek felvonulási útvonalát, az emelvényeket, a koronázási dombot és a Koronázási Fõtemplom díszítéseit Györgyi Dénes, Kós Károly, Kismarty-Lechner Jenõ és Pogány Móric tervezte.

A Budapesti Történeti Múzeum a család sok tagjától õriz emlékeket, amelyek a Múzeum számos kiállításán szerepeltek. Ezek közül csak néhányat említünk: Giergl Henrik naplójának egy fejezete - amelyben a gyermekként átélt nagy pesti 1838-as árvízrõl ad élményszerû leírást - szerepelt az árvíz 150. évfordulóján, 1988-ban rendezett emlékkiállításon. A ??Korok és üvegek? kiállításon Giergl Henrik üvegmunkái szerepeltek 1991-ben. 1996-ban kiállításon láthattuk az utolsó magyar királykoronázás képeit, Györgyi Dénes már említett rajzaival. Györgyi Géza építész hozzájárulását a budai királyi palota építéséhez a palota 100 éves évfordulóján rendezett kiállítás mutatta be, az ez évben zárult ??Játszani jó!? kiállításon Giergl István kártyáit láthattuk.

A Nemzeti Galéria Györgyi Alajosnak közel harminc képét õrzi. Ezek közül néhány kép rendszeresen az állandó kiállításon látható, így Deák Szidónia arcképe, Nõi arckép, Vígasztalás, Szabadban ülõ nõ, Meglepett udvarló. A képek egy része a Nemzeti Galéria honlapján is látható (http://www.mng.hu). Az 1983-ban rendezett ??A Magyar Nemzeti Múzeum õsgalériái? kiállításon Györgyi Alajos portrémûvészetét Bezerédj István arcképe képviselte. A ??Lélek és forma? kiállításon 1986-ban együtt szerepeltek Györgyi Géza és Dénes belsõépítészeti munkái Giergl Henrik üvegeivel

Györgyi Alajos képei a Krén Emil által összeállított ??Képzõmûvészet Magyarországon? virtuális gyûjteményben is láthatók, mely ma már 5000-nél több magyar mûalkotás képét és ismertetését mutatja be. Ennek a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete adott elhelyezési lehetõséget a világhálón. A gyûjtemény Györgyi Alajos néhány képét is tartalmazza, így ezek a világ bármely pontjáról Interneten elérhetõk és megtekinthetõk. (Internet-cím: http://www.hung-art.hu).

A Várhegy lábánál az Attila utcában áll az Elektromos Mûvek bérháza és irodaháza, melyet Györgyi Dénes tervezett. Innen nem messze található a Városmajor utca iskola, Györgyi Dénes és Kós Károly közös munkája.

A Krisztinavárosban Giergl Henrik házassága után sógorával, Marschalkó Jánossal közösen bérelt nyaralót. A Svábhegyhez is kapcsolódnak Giergl családi emlékek, Giergl Ignác üveges, Henrik apja nyaranta több évben is bérelt itt lakást családjának. Az ifjú Henrik ilyenkor délutánonként a munkából gyalog sietett fel a Svábhegyre leendõ sógorával, Wilhelm Laufferrel. A család számára ezer lépés távolságról sípszóval jelezték érkezésüket, s így már az asztalon tálalt meleg vacsora várta õket. Hajnali 5 órakor kelve siettek vissza a városba, munkájukhoz.

A Farkasréti temetõ térképe számon tartja Györgyi Kálmán iparmûvész tanár sírját. Az õ sírjában nyugszik két fia is; Györgyi Kálmán, feleségével, Weichhart Emíliával, valamint apám, dr. Györgyi Géza (1900-1975) egyetemi magántanár, röntgenológus orvos, és felesége, anyám, Zámor Magda, aki többévtizedes munkával gyûjtötte és megõrizte a családtörténeti emlékeket. Ide temettük unokáját is, Györgyi Géza (1930-1973) fizikust. Jelöli a temetõ térképe Marschalkó János szobrász mûvész sírját, valamint Pattantyús Ábrahám Géza (1885-1956) akadémikusnak, a Mûegyetem tanárának sírját is, aki Marschalkó János és Giergl Hedvig unokáját, Marschalkó Margitot vette feleségül. Ugyancsak megtalálható a temetõ térképén Zámor Ferencnek, és feleségének, Rédey Erzsébetnek sírja is. Ebben a sírban nyugszik Rédey Erzsébet fivére, Rédey Tivadar (1885-1853), a Széchényi Könyvtár hírlaptárának igazgatója, irodalomkritikus, színháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja .

Buda északi részén, ?budán, a Szentendrei úton, az Aquincumi Múzeum közelében az Elektromos Mûvek számára épített, klasszikus oszlopokkal díszített épület Györgyi Dénes és Román Ernõ közös terve alapján épült. Az ugyancsak ?budán található ?pítészeti Múzeum õrzi Giergl Kálmán, Györgyi Géza és Györgyi Dénes építészek tervrajzait, munkáik legfontosabb dokumentációit. Györgyi Dénes munkáiból 1986-ban, születésének százéves évfordulóján a Várban, a Mûemlékvédelmi Hivatal épületében rendeztek emlékkiállítást.

A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma számos ötvösmunkát õriz Giergl Alajos kezétõl, több Györgyi Alajos képet, a kártyafestõ Giergl családtagok munkáit, Giergl Henrik üvegeit, valamint ugyancsak számos tervrajzot, dokumentációt a család építész tagjainak, így Györgyi Dénesnek munkásságából. Kiállításain láthatók Györgyi Dénes által tervezett bútorok, belsõépítészeti alkotások. Megtalálhatók a múzeumban Goszleth fényképész várostörténeti értékû felvételei is.

A séta végére értünk. Még jónéhány helyszínt említhettem volna, ezekkel talán egy késõbbi változatban tudom majd kiegészíteni a szöveget.

A fentieket azért próbáltam összegyûjteni, hogy ha Budapesten járunk-kelünk, ismerjük meg, és tartsuk számon õseink munkáját. Becsüljük meg mindazokat az épületeket, mûalkotásokat, tanításokat, amelyekkel az osztrák területrõl származott, megbecsült, törekvõ pesti német polgárcsaládból magyar mûvészcsaláddá vált Giergl család generációi a polgárosodott Buda és Pest létrehozásához, a város képének formálásához, értékeinek megteremtéséhez hozzájárultak.

Zimányi (szül. Györgyi) Magdolna Utolsó módosítás: 2006. ápr. 29




Minden jog fenntartva © Györgyi-Giergl család 2006